Káprázó tenger

2015.03.25. 

“…mindazonáltal aligha lehet eléggé csodálkozni ama tudományos -vagy inkább szcientista- népszerűsítők szónoklatainak ünnepélyes ostobaságán, akik minden alkalommal sietnek kijelenteni, hogy a modern tudomány szüntelenül kijjebb tolja az ismert világ határait, tekintve, hogy ez homlokegyenest ellentéte az igazságnak, ugyanis a szóban forgó határok még soha nem voltak annyira szűkösek, mint a profán -állítólagos- “tudomány” elgondolásaiban, mint ahogy a világ és az ember sem volt még soha ennyire összezsugorítva, egészen addig a pontig, amikor már merőben korporális entitásoknak tekintik őket, megtagadva tőlük a valóság bármilyen más rendjével való kommunikáció legcsekélyebb lehetőségét is.” René Guénon

“Káprázó tenger” részletei…

Baranyi Tibor Imre: Fejlődő Létrontás és Örök Hagyomány

2014.02.01. Nem horgászoknak való vidék, bár az olvasás és a horgászat nem zárják ki egymást, főleg nem, ha evezéssel és szemlélődéssel is párosulnak. :-O

Ma értem a fent látható könyv végére és már kicsit bánom, hogy akkoriban felkészületlenül és meggondolatlanul vágtam neki A Mennyiség Uralma és az Idők Jeleinek, melynek tényleges megértése és elsajátítása hagyott némi -és nem is kevés- kívánni valót maga után, amiért csakis szűklátókörűségem és a témában való járatlanságom tehető felelőssé, illetve az a tény, hogy az elsők között nem Baranyi Tibor Imre könyvét vettem a kezembe, melynek jóval érthetőbb és magyarázó nyelvezete igen nagy segítségemre lett volna René Guénon “világában”, ami valljuk meg őszintén nem “krumplileves” és nem egy hétvégi szentimentális kalandokban bővelkedő, szórakoztató olvasmány. Azt hiszem tavasszal újra nekivágok a Tradicionális Metafizika Alapművének, de addig is egy két rövidke idézet a Fejlődő Létrontásból a teljesség igénye nélkül… 

“Baranyi Tibor Imre: Fejlődő Létrontás és Örök Hagyomány” részletei…

Magyar Hüperión III. szám

2013.12.05.

“-Hogy repül az idő! Ma kereken kilenc év telt el a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta. -Milyen állampolgárság? -Kettős? -Mi? -Kettős állampolgárság. Milyen kettős állampolgárság? -Hát a magyar. -Magyar? Én ezt nem értem. Nem tudom miről beszélsz. -Hát a határon túli magyarokról. -Ja, már emlékszem. Annak idején sok nemre buzdító plakátot ragasztottunk ki az éjszaka kellős közepén. Akkoriban még Toller Laci is élt! Nagyon jól fizettek érte az emeszpések. Volt, hogy egész éjszaka ragasztottunk. -Milyen kár, hogy nem találkoztunk akkor az utcán… -Miért, te is plakátoltál? -Nem, én a barátaimmal hatalmas fekete szemeteszsákokkal jártuk Pécs utcáit és minden egyes nemre buzdító plakátot letéptünk -amit ti felragasztottatok- majd hajnalban az MSZP székháza elé burítottuk őket. Volt nagy riadalom. Nagy meló volt, még a rendőrök is bevittek minket. -És legalább megérte? Mennyit kaptatok egy éjszakára? -Mi ingyen csináltuk. -Na ne, ilyen balf@szok nem lehettetek!” No, ennyit a proletár, kontra polgár párbeszéd margójára…

Kattints a folytatásra! Kommentálásra lehetőség nincs.

“Magyar Hüperión III. szám” részletei…

Magyar Hüperión II.

2013.09.17. Avagy egy kis friss levegő…

Mint azt már korábban említettem megjelent a Magyar Hüperión második száma, mely remek külsejével és még becsesebb belső tartalmával nem hiányozhat a Tradicionalitás keskeny és kanyargós ösvényére tévedt olvasó könyvespolcáról. A folytatásban, egy kurta és felületes bejegyzés erejéig megpróbálok egy kis ajánlót, vagy inkább ismertetőt írni a fentebb említett témakörben elmélyedni kívánó olvasó kedvéért. Ha csak egyvalaki olvassa, már megérte alapon, hiszen Guénon óta tudjuk, a hogy a kvalitás és a kvantitás közé sosem kerülhet egyenlőségjel.

(Mindenesetre elég árulkodó és furcsa dolognak tartom, hogy a Magyar Hüperiónt a jelenlegi kulturális élet agyonhallgatja és többek között, éppen ebből kifolyólag egy olyan emberre hárul az ismertető, történetesen rám, akinek olykor még az alapműveltség terén is nehézségei támadnak. De ez már hadd ne legyen az én szégyenem.)

“Magyar Hüperión II.” részletei…