Baranyi Tibor Imre: Fejlődő Létrontás és Örök Hagyomány
2014.02.01. Nem horgászoknak való vidék, bár az olvasás és a horgászat nem zárják ki egymást, főleg nem, ha evezéssel és szemlélődéssel is párosulnak. :-O
Ma értem a fent látható könyv végére és már kicsit bánom, hogy akkoriban felkészületlenül és meggondolatlanul vágtam neki A Mennyiség Uralma és az Idők Jeleinek, melynek tényleges megértése és elsajátítása hagyott némi -és nem is kevés- kívánni valót maga után, amiért csakis szűklátókörűségem és a témában való járatlanságom tehető felelőssé, illetve az a tény, hogy az elsők között nem Baranyi Tibor Imre könyvét vettem a kezembe, melynek jóval érthetőbb és magyarázó nyelvezete igen nagy segítségemre lett volna René Guénon “világában”, ami valljuk meg őszintén nem “krumplileves” és nem egy hétvégi szentimentális kalandokban bővelkedő, szórakoztató olvasmány. Azt hiszem tavasszal újra nekivágok a Tradicionális Metafizika Alapművének, de addig is egy két rövidke idézet a Fejlődő Létrontásból a teljesség igénye nélkül…
“Baranyi Tibor Imre: Fejlődő Létrontás és Örök Hagyomány” részletei…