Evolutio et involutio

2015.04.22. Exceptio probat regulam… „Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor… De szabadok vagyunk!” (Petőfi: Farkasok dala) „Aki fázik és éhezik és át van lőve az oldala, az nem szabad. Sokkal kevésbé szabad, mint akinek van egy gazdája és idomítója, aki utasításokat ad. Egyik sem szabad. Sem ez, sem az. Sem a kutyák … Evolutio et involutio részletei…

Szergej Mihajlovics Eisenstein: Október

2015.03.15. Az orosz “föltámadott a tenger”

(Micsoda szimbolizmus! Egy “parodisztikus hamisítvány ellenkirályi” jelzőt minden bizonnyal kiérdemel. Aki a trónban már csak egy támasztékul szolgáló kényelmes karosszéket vél felfedezni. Nyegle, nőies testtartás. Keresztbe vetett lábak. Ernyedtség, mozgatottság, perifériára zuhantság. Nyoma sincs a “mozdulatlan mozgató” princípiumának, ahogy a “passzív központ” is elveszítette fókuszáltságát. Ami maradt az a svihákság, a ripőkség, a linkség, a slendriánság piedesztálra emelése és megkoronázása.)

Eisenstein Szergiusz Mihajlovics, oroszországi zsidó díszlettervező és filmrendező, (1896-1948), Első filmjét 1924-ben rendezte, (A sztrájk); a Potemkin c. film rendezésével neve világszerte ismertté lett. Eisenstein alapította meg az erősen propagandaízű de művészi eszközökkel dolgozó szovjet filmek stílusát és nagy hatással volt a 20-as évek filmművészetére. 1929-1932 között Amerikában dolgozik…

Pétervárott tanult, festőnek és közben mérnöknek is készült, de végül nem szerzett diplomát. 1918-ban a Vörös Hadseregben önkéntesként agitációs plakátokat készített. 1920-tól egy moszkvai avantgárd színház díszlettervezője, majd rendezője volt. A hagyományos művészi formákat radikálisan elutasító áramlatok híveként tanulmányozta többek között a japán Kabuki színház formavilágát is. Új utakat keresve alakította ki első, úgynevezett attrakciós montázs elméletét, amely végül logikusan vezette el a filmhez.

Hazatérése után Eisenstein a moszkvai Filmművészeti Főiskolán filmrendezést tanított és elméleti munkáin dolgozott.

A folytatásban következzék Eisenstein Október c. (lehetne akár Július, vagy éppen Március is), 1927-es, “néma alkotása”, melynek erős képi szimbolikája olyan “szubtilis befolyások és influenciák” (Lucifer falsus-i) térnyeréséről tanúskodik, melyeket Guénon “a nagy művében” már 70 évvel ezelőtt könyörtelenül a fényre “ráncigált” és akkurátusan leleplezett. Egyébként érdemes Eizenstein filmjét összevetni a már korábban tárgyalt -Fritz Lang- Metropoliszával. Mindkét film tökéletesen lefedi egymást, főleg, ha képesek vagyunk felismerni a mennyei (ördögi) szimbolizmusuk mögött meghúzódó szuggesztióikat és azokat a tendenciáknak, melyek az Ólomkor sajátosságait képezik. “Akinek értelme van: számlálja meg!”

“Nem adhatok mást, csak mi lényegem.”

“Szergej Mihajlovics Eisenstein: Október” részletei…