Halparádé 2. rész

2012.03.24-25. Lelkes evezés…

A hétvégi örömködés második napja már mezétlábas időjárásban zajlott. Előkerült a napgeci és csupasz talpasokkal kóboroltam a homokpadokon. A viharos szél időnként megtréfálta a das Boot kapitányát, de ennek ellenére a fedélzeten rend és pedantéria uralkodott. Élelem hiányában háztartási keksz és Dráva víz került a kazánba és a gépház 100%-on üzemelt. Árral szemben még a lelket is kieveztem magamból. Így esett, hogy nap közepére túljutottam a holtponton, nyoma veszett a fáradtságnak és egyre könnyedebbnek éreztem magam. Olybá tűnt, mintha két részre szakadtam volna, vagy mintha legalábbis elhagytam volna a testem. Maradt a lélek. Lelkes voltam. Határtalanul.

“Halparádé 2. rész” részletei…

Köd előttem, köd utánam

2011.11.10. 

Érezni, hogy már álmosak pikkelyesék. Nemsokára nyugovóra térnek. A felszínen elvétve egy-két kósza balin kószál. Talán álmatlanságban szenvednek. Ki tudja. Halandó lélek meg nem értheti ászpiuszékat. De jól van ez így. Halotti csend ül a tájon. Köd előttem és köd utánam. Szinte hallani, ahogy belefúrja magát a hajó. Néha a távolból varjú károgását hozza a szél. Ismét elmúlt valami. Forgatom a lapátokat és számolom a napokat. De messze még a tavasz!

“Köd előttem, köd utánam” részletei…

Babgulyás

2011.09.29-30. Avagy a Horgászó Séf nyomában…

“In media vita! -Nem! Az élet nem csapott be! Sőt, évről évre igazabbnak, kívánatosabbnak és titokzatosabbnak találom-attól a naptól fogva, amikor megszállt a nagy, a felszabadító gondolat, hogy az élet a megismerő ember kísérlete lehet-és nem kötelesség, nem végzet, nem szemfényvesztés! És maga a megismerés: ám legyen másoknak valami más, például nyugágy, vagy út a nyugágyhoz, vagy szórakozás, vagy henyélés-nekem veszélyek és diadalok világa, amelyben a hősi érzéseknek is meg van a tánc és küzdőterük. Az élet a megismerés eszköze- ezzel az alapelvvel szívünkben nem csak bátran, hanem még vidáman is élhetünk és boldogan nevethetünk. És ugyan ki tudna jót nevetni és élni, ha előbb nem értett volna jól a harchoz és győzelemhez?” NIETZSCHE

“Babgulyás” részletei…

Egyszemélyes Mennyország

2011.09.03. Drávasztára, avagy te vagy az János? 

“A Sziget eleje(János-sziget) és közepe a partra merőleges óriási kőszórásokat rejt. A hatos faladikot is megdobja. Vigyázz magadra! A középső kőszórás után dobj a part melletti langóba, megéri. Várom a beszámolót!” -írta Anonymus egy korábbi hozzászólásában. Kicsit olyan volt ez az “útravaló”, mint amikor a mesebeli Fehérlófia tanácsot kap, hogy miként küzdjön meg a Vasgyúróval, vagy éppen a Kőmorzsolóval. A feladat mindenesetre emberesnek ígérkezett és ha a hatos faladikot megdobta, akkor a négytizes műanyag szivart csúnyán az égig repíti. A kaland pikantériáját fokozta, hogy Drávasztárát csak “Mordor megye” felől lehet megközelíteni. Asszony előző nap megsütötte a hamuban sült pogácsát és vacsorára elkészítette kedvenc ételemet. Ki tudhatja alapon.

“Egyszemélyes Mennyország” részletei…

Upamacs!

2011.08.27.

Két hét fájdalmas és lelket sanyargató hallgatás után a hajó ismét kifutott. Az Ezerarcú Dráva újra kedvesen és megnyugtatóan simogatta a szívem, bár a horvát határőrség bilincsre akart verni. Még mindig jobb, mintha szájbilincsre fűztek volna. Úgy látszik náluk még mindig háború van, vagy csak olyan határőrökkel hozott össze a sors, akik immáron 20. éve elszigetelten élnek a vadonban és a béke híre még nem ért el hozzájuk. Hiába, sajnos még gagyi replikának sem mondható a  hajóm. A törzsben nem lapulnak acélszivarok és ilyen ominózus találkozásokkor sem tudom kiadni a vezényszót: vetőcsöveket elárasztani! Mert akkor valahogy így folytatódna a beszámolóm: Miután az ellenséges motorcsónakot kettétörött gerinccel, lassan, komótosan, fémes sikolyok közepette nyelte el a folyó, hősünk azon morfondírozott, hogy vajon a legújabb katicabogár mintás Tiny, vagy éppen a kissé avitt, de jól bevált 0-ás Mepps kerüljön-e zsinórvégre. :-O

“Upamacs!” részletei…

Cupp

2011.08.10.

Isten minden bizonnyal örömét lelte a halak megteremtésében, mert bőségesen megszórta őket széppel. A külcsínnek azonban ára volt. A némaság. Egyre gyakrabban irigylem őket ezért a fogyatékosságukért. Az ember a szó bajnokává nőtte ki magát, pedig már Jószef Attila is megfogalmazta, hogy “fecseg a felszín, hallgat a mély”. Bár a magyar a legszebb és legkifejezőbb nyelv a földön, mégis mintha elfelejtettünk volna beszélni, miközben naphosszat fecsegünk. Sőt, ha még reggel 8-kor szótlanul ülünk a munkahelyünkön csodabogárnak néznek minket. Mert akinek be nem áll a szája az hepi és aki hallgatag az is csakis valami lelki okból kifolyólag lehet csendes. El sem tudják képzeni, hogy létezik lelki béke, lelki nyugalom, amikor  az ember csak úgy van, létezik, feloldódik, egyszóval jól meg van saját magával és nem vágyik a másik társaságára.

“Cupp” részletei…

Varázspálca

2011.08.04.

Ismét a Dráva. A csodaország, ahol görbült a tér és megállt az idő. A hely ahol azt mondod most igazán boldog vagyok. A hely ahol azt gondolod, igen ez az, ezt kerestem régóta, ilyen a tökéletes pillanat, a teljességgel átélt vegytiszta öröm. Egyszerű, tiszta, nyers életérzés. Kiszakadsz a szarból és végre érzed, hogy része vagy egy tökéletes, felsőbb mechanizmusnak. Varázspálcád egy könnyed ütésre halat teremt és azt varázsolsz, amit csak szeretnél. “És bár nem vagy legyes, bogaras varázsló még lehetsz.” (a szerző)

“Varázspálca” részletei…

Magyar ól

2011.07.23. In memoriam Tadfry

Szóval egy kis fantáziával mindenki kitalálhatja, hogy hol voltam ma horgászni. Ezúton küldöm üdvözletemet a falu polgármesterének, hogy ilyen pedáns rend honol az állomáson és a baktert is külön csókoltatom. Biztos nagyon elfoglalt ember lehet, hogy évek elteltével sem sikerült két kib@szott betűt pótolni. Azt hiszem ezt hívják az igénytelenség csimborasszójának.

“Magyar ól” részletei…

Catch and Eat!

2011.07.16.

Szeretnél eljutni vadregényes helyekre, ahol még a madár se jár? Szeretnél férfi módjára küzdeni az elemekkel és közben kedvenc időtöltésednek élni? Szeretnél borzasztó nagy deltát és irdatlan nagy lepkéket? Szeretnéd légzésfunkción kiakasztani a spirométert? Unod már, hogy a halak csak álmodban találnak rád és általában nem többek, mint elérhetetlen röpke álmok? Agyadra megy a család? Szeretnél megszabadulni a kibetonozott halastavak árnyékából, ahol minduntalan megbotlasz a bojlisfotelekben? Eleged van abból, hogy vagyonokat költesz napijegyre és cserébe 500 idióta rondítja el a napodat? Ki szeretnél törni a modern civilizációnak hazudott ingoványból, hogy a tágas vizeken ringatózva a halak kényeztessenek? Ráuntál az elektromos kapásjelző agyvelőbe hatoló szimfóniájára? Szeretnél egy igazi csendes, megbízható pajtást, aki még akkor sem válaszol, ha kérdezed? Barátom, eljött az idő, hogy kajakba ülj!

“Catch and Eat!” részletei…